Kanada/1: Montreal

Az ötnapos túránk első állomása Montreal volt. Ez hozzávetőlegesen hat óra autózást jelentett Durhamből (bár a számokra már egy hónap után nem emlékszem tisztán). Pontosabban jelentett volna, ha nem iktatjuk be a Stowe-ban lévő vízesés megcsodálását (lásd térkép). Mivel viszont éppen besötétedett, erről már sajnos lemaradtunk, úgyhogy túl sokáig nem is bolyongtunk hogy megtaláljuk; inkább teletankoltunk az autót az itt megszokott 87-es oktánszámú benzinnel. Feleannyiért, mint itthon.

Este 8-9 óra körül lehetett, mire megleltük Montrealban a cool szállásunkat (7210 Rue Saint-Denis), és elfoglaltuk mind az egy parkolóhelyet az épület túloldalán lévő sikátorban. Este még foglalkoztam egy kicsit az Oprendszerek házimmal (ekkor még csak két nap késésnél tartottam), aztán én is lefeküdtem, hogy csütörtökön, azaz november 25-én újult erővel indulhassak felfedezni a várost.

Hát hol is kezdjem... Montreal az ún. francia Kanadához tartozik, és franciául beszélnek. Persze minden más is francia, ami például a tájékozódást sem könnyítette meg; sosem tudtam például, hogy most azt írják hogy "kijárat", vagy "kelet", "észak" stb., vagy csak valami hely neve szerepel a táblákon. Viszont legalább a mérföldet leváltotta végre a kilométer. Quebec tartomány legnagyobb, egész Kanadát tekintve pedig a második legnagyobb városról van szó, a lakossága 1,6 millió fő, de a vonzáskörzetet is hozzávéve ez a szám már 3,5 millió.

Itt rendezték az 1976-os nyári olimpiát, amire az egész várost szépen "felépítették". (Nekem kicsit az volt a benyomásom, hogy azóta nem is sokat fejlődött.)

Az olimpiai stadion

Mivel a környék teljesen kihalt volt, és még a magyar zászlót is megtaláltuk a stadion körül, hamarosan indultunk is tovább a Mont Royal parkba (Parc du Mont-Royal) sétálni.

Kilátás a "montreali Gellért-hegyről"

Kicsit kardoztunk jégcsapokkal, sétálgattunk, megnéztük a Hód-tavat (Lac aux Castors), de ez utóbbi is inkább egy félig-meddig kiszáradt meder volt.

A délutánt a belváros azon részén töltöttük, ahol inkább házak voltak mint fák, úgyhogy használhattuk a metrót, amire 24 órás bérletet vettünk. Itt jegyezném meg, hogy Montrealban igenis jó kifogás iskolai késés esetén, hogy defektet kapott a metró!

Gumikerekű metró

Este még egy rövid, szálláson töltött feltöltődés után autókázni indultunk, hogy olyan helyekre is eljussunk, amikre napközben nem jutott idő, például a Szent Lőrinc-folyóban (Fleuve St. Laurent) lévő szigetekre. Térkép híján valójában még olyan helyekre is eljutottunk, ahová nem is terveztük :)

Montreal este a Notre Dame-szigetről (Île Notre Dame)

Montreal este a Mont Royal parkból

Pénteken reggel a metrójegyünket kihasználva még megnéztük az 1967-es Világkiállításra készült gömbrácsot, amit Biosphère-nek hívnak, de mint minden más, ez is zárva volt télen.

Biosphère

Nagyon röviden ennyi volt Montreal, vagyis ami egyetlen napba belefért.

Folyt. köv. a road trip többi állomásával! Boldog karácsonyt! :)