Felkerültek a fényképek Picasára! (Janka, Máté és az én képeim vegyesen.)
2010. október 27., szerda
2010. október 24., vasárnap
New York vasárnap
Warning: Mivel most hirtelen literszámra dőltek belőlem a blogbejegyzések, valószínűleg nem ennek az olvasásával kell kezdeni :) Kezdésnek inkább ajánlom az első New York-i beszámolót.
Tehát...
Vasárnap reggel Mátéval ketten a Central Parka indultunk. Már-már hihetetlennek tűnt, hogy ezen a napon milyen jó idő volt! Egész nyárias érzés fogott el, és még talán csónakázni is akadt volna kedvem.
Miután a parkban -- ismét jó amerikaihoz híven -- megettük a fejenként 2×$2-os mini hot-dogjainkat, elmentünk -- jó informatikushoz híven -- az Apple Store-ba. Ezt sokan ismerték már hírből, hogy milyen jó kis "kocka épület"; hát most be (azaz le) is mentünk.
A nap hátralévő részében még ellátogattunk a Flat Iron nevezetű lapos épülethez, és sétálgattunk még a Manhattan déli, dél-nyugati részén fekvő Battery Parkban.
Ezt a helyet egyébként Máté a Deus Ex nevű számítógépes játékból már jól ismerte, csak ott szét volt lőve benne minden :) Nekem ez kimaradt anno...
18 óra körül ismét találkoztunk Andrással, és vele együtt autóztunk haza. Útközben még azért átmentünk New Jersey-be is, hogy egy kimagasló szikláról kívülről is megcsodálhassuk Manhattant. Azt kell mondjam, megérte :) Egyébként az ott lakóknak természetes, hogy minden este ilyen látvány mellett sétáltatnak kutyát...
Ezt követően aztán már tényleg megindultunk "hazafelé" a Babcockba.
Csibész az ölemben utazott egészen félútig, ahol egy rövidke pihenőt követően két hónap után végre ismét volán mögé ülhettem, és hajthattam százegynéhány mérföldön keresztül a Civic-et :) Este 11 után nem sokkal meg is érkeztünk, úgyhogy még volt (lett volna) időm megcsinálni a másnap leadandó midterm examomat (~ZH). Az enyhe fáradtság miatt ezt akaratlanul is hétfő délelőttre sikerült halasztanom, de mint azóta kiderült, így se lett botrányos az eredmény :)
Összességében azt gondolom a New York-i útról, hogy nagyon sok szépet és jót láttunk, és nagyon örülök, hogy sikerült eljutnom a világ egyik talán leghíresebb városába (csak hogy magamat idézzem), illetve hogy nem szaporítottam a pontokat a korábban mutatott statisztikán. Viszont a képek néha csalókák, ugyanis sok minden nem látszik rajtuk. Az emberek (akik nagy részben nem is fehérek) sokkal bunkóbbak, mint például itt a New England-i részen, ahol az egyetem van; sokkal "szürkébb" minden. A metrókon kéregetők mászkálnak, az aluljárók sokszor mocskosak... Azt valahogy nem éreztem, hogy én ott szeretnék élni, de magát a várost, a látnivalókat megnézni mindenképp érdekes és érdemes!! Ha még lesz rá lehetőségem, én is visszalátogatok, hiszem az ott töltött kb. három nap csak a legfontosabb helyekre engedett betekintést... Ajánlom mindenkinek :)
További képek a Picasán! (Janka, Máté és az én képeim vegyesen.)
Miután a parkban -- ismét jó amerikaihoz híven -- megettük a fejenként 2×$2-os mini hot-dogjainkat, elmentünk -- jó informatikushoz híven -- az Apple Store-ba. Ezt sokan ismerték már hírből, hogy milyen jó kis "kocka épület"; hát most be (azaz le) is mentünk.
A nap hátralévő részében még ellátogattunk a Flat Iron nevezetű lapos épülethez, és sétálgattunk még a Manhattan déli, dél-nyugati részén fekvő Battery Parkban.
 |
| Háttérben a Hudson-folyó túloldalán magasló épületek |
18 óra körül ismét találkoztunk Andrással, és vele együtt autóztunk haza. Útközben még azért átmentünk New Jersey-be is, hogy egy kimagasló szikláról kívülről is megcsodálhassuk Manhattant. Azt kell mondjam, megérte :) Egyébként az ott lakóknak természetes, hogy minden este ilyen látvány mellett sétáltatnak kutyát...
 |
| Elöl a Hudson-folyó, a háttérben középen az E. S. B., ahol előző este jártunk |
Ezt követően aztán már tényleg megindultunk "hazafelé" a Babcockba.
Csibész az ölemben utazott egészen félútig, ahol egy rövidke pihenőt követően két hónap után végre ismét volán mögé ülhettem, és hajthattam százegynéhány mérföldön keresztül a Civic-et :) Este 11 után nem sokkal meg is érkeztünk, úgyhogy még volt (lett volna) időm megcsinálni a másnap leadandó midterm examomat (~ZH). Az enyhe fáradtság miatt ezt akaratlanul is hétfő délelőttre sikerült halasztanom, de mint azóta kiderült, így se lett botrányos az eredmény :)
Összességében azt gondolom a New York-i útról, hogy nagyon sok szépet és jót láttunk, és nagyon örülök, hogy sikerült eljutnom a világ egyik talán leghíresebb városába (csak hogy magamat idézzem), illetve hogy nem szaporítottam a pontokat a korábban mutatott statisztikán. Viszont a képek néha csalókák, ugyanis sok minden nem látszik rajtuk. Az emberek (akik nagy részben nem is fehérek) sokkal bunkóbbak, mint például itt a New England-i részen, ahol az egyetem van; sokkal "szürkébb" minden. A metrókon kéregetők mászkálnak, az aluljárók sokszor mocskosak... Azt valahogy nem éreztem, hogy én ott szeretnék élni, de magát a várost, a látnivalókat megnézni mindenképp érdekes és érdemes!! Ha még lesz rá lehetőségem, én is visszalátogatok, hiszem az ott töltött kb. három nap csak a legfontosabb helyekre engedett betekintést... Ajánlom mindenkinek :)
További képek a Picasán! (Janka, Máté és az én képeim vegyesen.)
New York szombaton
Bár szerencsére az előrejelzések ellenére pénteken sem esett az eső, szombaton már teljesen jó idő volt. Első programként a Szabadságszobor meglátogatását tűztük ki célul. Elmentünk tehát Manhattan Island déli csücskére, ahonnan indultak a kompok. Mi a Staten Islandre vivőt választottuk, így magán a Liberty Islanden nem szálltunk ki. A kompon kicsit szeles volt az idő :)
 |
| Mögöttünk Manhattan |
 |
| Ott van ám a szobor! |
 |
| És szemből is láttuk! |
Miután visszaértünk, sétáltunk egyet a Brooklyn hídon.
Ez az egyik legrégebbi függőhíd (így lehet lefordítani a suspension bridge-et?) az Államokban; 1883-ban adták át. A kihelyezett kis táblácskán olvastam, hogy úgy kezdődött az egész, hogy egy fazon kifeszített egy kötelet a két part között valamikor az 1870-es évek környékén, és átcsúszott rajta :)
A következő úticél az egykori ikertornyok (WTC) helye volt, ahol már egész előrehaladott állapotban van az új építése.
Folytatván utunkat, ezúttal a Wall Street felé, beugrottunk ellenőrizni a befektetéseinket. Ahogy azt a mellékelt ábra mutatja, még nem mentünk csődbe :)
Így nagyjából el is telt a nap, legalábbis az a része, amikor még világos van. Este csatlakozott hozzánk András is, és így már négyen indultunk el, hogy meghódítsuk az Empire State Building 86 emeletét (a holland lányok a Rockefeller Centerbe mentek inkább, de az "csak" 70 emeletes...). A $22-os belépő megváltása és körülbelül másfél-két óra sorbanállás után sikerült felérni.
A naplementét már sajnos lekéstük, de így is gyönyörű volt a látvány. Bár a képek ezt közel sem tudják visszaadni, a "rend kedvéért" álljon itt egy:
A napot egy laza New York-i pubozással zártuk, továbbra is négyesben. Megint Máté volt a fényképész, úgyhogy ő ezen a képen sem szerepel :)
Olyan hajnali fél 6 körül sikerült is ágyba kerülnöm, úgyhogy vasárnap -- lásd következő bejegyzés -- mindössze négy óra alvásból éltem (bár ez suliidőszakhoz képest nem is olyan rossz :)).
További képek a Picasán! (Janka, Máté és az én képeim vegyesen.)
A következő úticél az egykori ikertornyok (WTC) helye volt, ahol már egész előrehaladott állapotban van az új építése.
Folytatván utunkat, ezúttal a Wall Street felé, beugrottunk ellenőrizni a befektetéseinket. Ahogy azt a mellékelt ábra mutatja, még nem mentünk csődbe :)
Így nagyjából el is telt a nap, legalábbis az a része, amikor még világos van. Este csatlakozott hozzánk András is, és így már négyen indultunk el, hogy meghódítsuk az Empire State Building 86 emeletét (a holland lányok a Rockefeller Centerbe mentek inkább, de az "csak" 70 emeletes...). A $22-os belépő megváltása és körülbelül másfél-két óra sorbanállás után sikerült felérni.
A naplementét már sajnos lekéstük, de így is gyönyörű volt a látvány. Bár a képek ezt közel sem tudják visszaadni, a "rend kedvéért" álljon itt egy:
A napot egy laza New York-i pubozással zártuk, továbbra is négyesben. Megint Máté volt a fényképész, úgyhogy ő ezen a képen sem szerepel :)
Olyan hajnali fél 6 körül sikerült is ágyba kerülnöm, úgyhogy vasárnap -- lásd következő bejegyzés -- mindössze négy óra alvásból éltem (bár ez suliidőszakhoz képest nem is olyan rossz :)).
További képek a Picasán! (Janka, Máté és az én képeim vegyesen.)
New York pénteken
Az időjósok csütörtök-péntekre esőt ígértek (a csütörtökit be is tartották kiadósan), úgyhogy péntekre egy múzeumlátogatós napot terveztünk. Nagyjából sikerült a terv szerint reggel 8-kor (!) útra kelni. Először is megpróbáltunk valami reggelit vadászni. Amikor megláttuk az alábbi helyet, úgy gondoltuk, meg is állapodhatunk.
Itt állítólag magyar a pék (ha nem tudod, hogy ezt miért írom, akkor nézd meg még egyszer a képet), de annyira biztos nem voltunk neki szimpatikusak, mert nem jött oda üdvözölni minket, sőt még kedvezményt se kaptunk az amúgy borsos árú reggeliből :)
Miután költöttünk annyit, amennyiből a szokásos körülmények között jól is laktunk volna, kétfelé bomlott a társaság: a csajok mentek festményeket nézegetni a MET-be, Máté és én pedig elmentünk inkább az Intrepid repülőgép-szállító anyahajóra.
Ennek több része is volt. Tartozott hozzá például egy tengeralattjáró; mi ezen kezdtünk.
A tárlatvezető mesélt érdekes történeteket. Például megtudtunk, hogy nagyjából minden eredeti a hajón, beleértve az elektromos hálózatot is. Egyszer egy látogató elkezdte piszkálni a biztosítékokat, gondolta csak "dísz", aztán hirtelen sötét lett mindenhol :) A tárlatvezető azt mondta, szerinte vicces volt, bár ezt egyedül ő gondolta így :)
Nekem kicsit furcsa érzésem volt, hogy ahhoz szoktam, hogy az ilyen régi kütyükön mindig orosz feliratok vannak, ezeken meg persze angol volt :)
Ezután felmentünk a kifutóra, ahol egy csomó vadászgép állt.
Ezekről annyira sokat sajnos nem tudok/akarok írni, mert annyira nem értek hozzá, és szerintem amúgy is kevés embert érdekel, de majd feltöltöm az képet, és lehet gyönyörködni. Egyébként volt MiG-21-es is (a képen is látszik), ami egy amerikai anyahajón engem meglepett :)
Fel lehetett menni egy Concorde utasszállítóba is, de az nem volt túl izgalmas, mert nem is mondtak semmit róla, és a legtöbb rész le volt zárva, és csak messziről lehetett nézni. Azért a pilótafülkéről egy fényképet sikerült készítenem :)
A hajó többi részén különböző kiállítások voltak, főleg repülőkkel és helikopterekkel. Továbbá Mátéval ketten kipróbáltunk egy repülőgép-szimulátort (+ $10-ért a $20-os belépőn felül), amin egy nem mai szoftver futott, de az érdekessége inkább az volt, hogy háromdimenzióban mozgott, és fejjel lefelé is tudtunk repülni.
Az Intrepiden kb. 10 és 14 óra között voltunk. Utána -- jó amerikai módjára -- elfogyasztottuk az ebédhamburgerünket, és mentünk tovább a Museum of Natural History-ba (kb.: Természettudományi Múzeum). Itt volt sok kavics, sok csontváz és sok kitömött állat, amit már elég sok helyen láttam életemben, és olyan sok képet nem érdemes feltölteni róluk :) Egyébként ezen a helyen játszódott az Éjszaka a múzeumban c. film is.
Este még egy kicsit elszórakoztunk a Times Square-en, aztán olyan éjjeli 1 körül ismét ágyba kerültünk, hogy másnap reggel 8-kor ismét találkozhassunk a lányokkal.
New York, New York
A múlt héten csütörtöktől vasárnapig (okt. 14-17.) New Yorkban, New Yorkban vakációztunk. A hely nevét nem azért írtam le kétszer (már összesen négyszer), mert ne lehetne megjegyezni, hiszen az Egyesült Államok legnépesebb, és a világ egyik talán leghíresebb városáról van szó. Több mint 8 millió lakosa van, de a hozzá szorosan kapcsolódó környező városokkal együtt ez a szám már több mint 18 millió (majdnem kétszerese Magyarország lakosságának). De honnan is indultam: itt általában ha azt mondom egy amerikainak, hogy megyek New Yorkba, akkor visszakérdeznek, hogy New York City-ről beszélek-e, hiszen magának az államnak is u.az a neve. Egyébként hasonló kérdés Washingtonnal kapcsolatban is felmerül, ha az ember nem teszi hozzá egyből, hogy "D. C.". És ami még fontos: Amerikában nem "nyújork", hanem "nújork" :)
Csütörtökön délelőtt 11-kor indult a buszunk Bostonba az egyetemtől, majd onnan 13 óra körül indult tovább a másik New Yorkba. Kicsit késve, olyan 17.45 körül érkeztünk meg, szép esős időben. Mivel mi északról hatoltunk be a városba, először Bronx "csodálatos" utcaképeiben gyönyörködhettünk. Azért amikor olyan 20 perc elteltével megláttuk az első fehér embert, kicsit megnyugodtunk... :)
A $27-os hetijegy megvásárlása után az 1-es metró (nem underground és nem metro, hanem subway) segítségével jutottunk el az Amsterdam Avenue és a 104. utca sarkára (Manhattan városrész), ahol a Hostelling International (HI) által üzemeltetett szállásunkat elfoglaltuk. Itt Mátéval nagyon megörültünk, hiszen egyből Cici fogadott minket (ez állt a névtábláján). Miután kiderült, hogy adminisztrációs hiba miatt egy 12 ágyas női szobába kaptunk volna helyet, kaptunk az első napra egy hatágyas, a következő két napra egy négyágyas szobát (bár én próbáltam Cicinek mondani, hogy nem szükséges itt ekkora felhajtást csinálni, jó lesz nekünk az női is, de azt hitte, hogy csak viccelek :)).
Miután minden elrendeződött, még az esős időben elindultunk vacsorázni (pizza), aztán pedig a Times Square-re.
Így voltunk öten: Janka, Máté, Lindsey, én, Marloes. (Lindsey és Marloes holland lányok, és mindketten egy koliban laknak velünk.)
Bár a hostelünk elég közel volt a Central Parkhoz, az alábbi gyilkossági statisztika (thx to DG) láttán úgy döntöttünk, hogy azt majd nappal nézzük meg.
A következő napokról külön bejegyzést írok :)
További képek a Picasán! (Janka, Máté és az én képeim vegyesen.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)