2010. november 5., péntek

Csak úgy...

Esik az eső.

Ez annyira nem is megdöbbentő, csak eddig az első hetet leszámítva nagyon nagy szerencsénk volt az időjárással, talán ha ötször esett azóta az eső... Most meg már 2-3 napja folyamatosan.

A múlt héten egyébként volt szerencsénk harmadszor is megtapasztalni a tűzriadót. Mivel a próbák már megvoltak (az első két alkalommal), nem voltam lusta felkapni a laptopomat és a kis csekkemet  kirohanás előtt :) De persze csak valaki vagy dohányzott, vagy odaégetett valamit a konyhában.

Talán a tűzriadó után, vagy valamelyik másik nap még a múlt héten volt halloweeni korcsolyázás, úgyhogy végre kiélhettek egy kicsit a csúszkálós vágyaimat. Nemsokára szerintem leesik a hó (sok helyen már nem lehet parkolni az utcákon a hókotrók esetleges bevetése miatt), és még talán síelni is sikerül elmenni. Általában pedig járok squash-olni (fallabda), illetve racquetballozni. Korábban én se tudtam mi ez, de egész jó :) Olyasmi mint a squash, csak nagyobb és sokkal jobban pattogó labdával játsszák. (Meg a szabályok és az ütő is más egy picit, de ezek már részletkérdések.) Érdekes volt még egyébként, hogy múltkor felfedeztem, hogy kb. $60 tartozást írtak ki a sportoláshoz tartozó számlámra (CampusRec Account), holott nem vettem igénybe semmilyen fizetős szolgáltatást. Megkérdeztem, hogy most mégis hogy lehetne ezt elintézni. Azóta pozitív $1 az egyenlegem :)

Más. (Éljen a folyamatos átvezetés.) Tegnap az ebéd közben megtudtuk, hogy vannak a UNH-en webkamerák, amik segítségével élőben lehet nézni, hogy mi történik a környéken. A címe: https://www.alumni.unh.edu/unh_webcam. Lehet forgatni is a kamerákat, és zoomolni is.

Zárásként: nem szemrehányás, de tény, hogy amióta engedélyeztem még a névtelen hozzászólásokat is a bloghoz, senki nem írt semmit :) Pedig most már Google Analytics-szel is követem, hogy hány és milyen látogatója van az oldalnak...


Na nem kell megijedni, ezeket az adatokat így is, úgy is tudja a Google (senki sincs biztonságban), én csak lekérdezem tőlük.

Jövő héten Washington, D.C., rá két hétre Kanada!

2010. november 3., szerda

Boszorkányváros

A Halloween nem ért véget a szombati bostoni bulival, hiszen vasárnap -- épp Halloween napján -- még elmentünk Salembe (Salem, MA); abba, ahonnan a legendák szerint a boszorkányok származnak. A Wikipédia kapcsolódó oldalát olvasva megtudtam, hogy az egész hisztéria néhány őrült fiatal lány miatt kezdődött valamikor a 17. században, akiknek a furcsa viselkedésükre a falu orvosa nem tudott magyarázatot adni, és kitalálták, hogy megszállta őket az ördög. Addig-addig noszogatták a lányokat, hogy árulják el ki tette rájuk az átkot, míg már elkezdtek neveket mondani a faluból. Ennek eredményeképpen 19 embert felakasztottak, egyet agyonzúztak, és sokat bebörtönöztek. Ilyenkor eszembe jut, hogy annyira nem is születtem rosszkor... :) További érdekesség egyébként, hogy a Wikipédián név szerint szerepelnek az illetők.

Hát ilyen helyre mentünk vasárnap délután, szintén négyen, ahogy előző este is buliztunk. A városban a legtöbb ház lakója a kertben várta a kirándulókat, nézelődőket, és persze főleg a kisgyerekeket, akik az oly népszerű trick-or-treating keretein belül rengeteg cukrot kapnak.

Hadar melegszik
A tökök igaziak!
Bátorkodtunk bemenni egy kísértetjárta házba is (haunted house) $9-ért, ahol nagyjából tíz perc alatt végigérve próbáltak minél többször ijesztegetni. Hát, annak ellenére, hogy ez nem nagyon sikerült, nagyon élveztem :)

Még sorban állás közben találkoztam kollégákkal, aztán később más ismerőssel is:

Munkatársakkal a kísértetjárta ház előtt :)
Stewie Salemben
Olyan 8-9 óra körül beültünk egy kellemes kis helyre vacsorázni, ahol elfogyasztottam az első amerikai gyros-omat (amit itt csak "Gyro"-nak hívnak, és elég kevés helyen lehet hozzájutni). Egész jó volt, de azért meg kell hagyni, hogy a görögök valahogy egész másképp találták azt ki... :)

Ördögi kaja, mátrixos kaja
A 10 órakor kezdődő tűzijátékot a hidegre való tekintettel már nem vártuk meg, úgyhogy fél 11 körül haza is értünk, és nyugtáztuk, hogy vége a Halloweennek. Happy volt :)

U.i.: Itt az otthonihoz képest egy héttel később szokás órát állítani, úgyhogy most még csak öt órával vagyok lemaradva!

Happy Halloweenie!

Amerikában a múlt hét a Halloweenről szólt: bár maga a nap pusztán október 31-re (vasárnapra) esett, már egész héten nagy őrület volt az utcákon. Sőt: a menzát is feldíszítették mindenféle csontvázakkal, pókokkal és egyéb rémisztő dolgokkal, illetve a hagyományos merőkanalak és megfogók többségét kicserélték halálfejes változatra, továbbá a konyhások is be voltak öltözve. Sajnos mire eljutottunk odáig, hogy fényképeket készítsünk, már vége lett ennek a résznek.

Bár invitáltak minket egy szombati New York-i buliba, az ár-érték arány figyelembevételével úgy döntöttünk, hogy "csak" Bostonba megyünk bulizni; Janka, Máté, Hadar és én. Szombaton délután el is indultunk ruhát keresni magunknak, a karácsonyról ismerős "utolsó pillanatban vásárolunk" jelleggel. Szerencsére az idő szűke nem ment a minőség rovására, és mindenki talált magának megfelelő öltözéket, így este 9 körül el is indultunk a nagy halloweeni bulira. Boston utcái tele voltak mindenféle jelmezes emberekkel (így az emo stílust követők könnyen elvegyültek jelmez nélkül is). Konkrét cél nélkül a város közepén, a Fenway Park mellett kötöttünk ki, ahol el is foglaltuk az egyetlen szabad parkolóhelyet az utcában, és kb. húsz perces várakozást követően mindössze $5-ért bejutottunk a Tequila Rain nevű szórakozóhelyre.

Várakozás a Tequila Rain előtt
És akkor jöjjön a leleplezés: vajon ki minek öltözött? :)

Melyikre hallgassak...?
A társaság ördög és angyal nélkül
Csak a teljesség kedvéért megemlítem, hogy a képen kevésbé fellelhető kellékeim -- nevezetesen farkam és szarvaim -- is voltak :)

Rendeztek jelmezversenyt is a bulin, aminek az első fordulójakor még nem voltunk ott, viszont a döntőt láttuk, és a győztese az ötletért mindenképp megérdemelte a $800-os fődíjat.

A jelmezverseny győztese
Ő egy szörny által cipelt, ketrecbe zárt rabnak öltözött. Helyesen írtam: "ő", és nem "ők". Mivel a képen nem látszik a mozgás, segítek: a srác a lábán áll, a törzse a ketrecben van, és a ketrecben lévő láb ill. a ketrecet tartó figura csak álca :)

Jó volt az egész buli, úgyhogy egyikünk se sajnálkozott, hogy kihagytuk a New York-i partyt. Az egyetlen negatívum az volt, hogy végre kiszabadulván New Hampshire-ből azt hittük, Massachusetts-ben hajnalig pöröghetünk, de szomorúan tapasztaltuk, hogy ott ha nem is hajnali 1-kor, de hajnali 2-kor szintén bezár minden hely...